Így palántázz édesburgonyát egyszerűen

Nem tudom más hogy van vele, de nálunk hatalmas kedvenc az édesburgonya. Párolva, tepsiben sütve, köretként céklával pürésítve, vagy krémleves összetevőjeként. Nemcsak a gyerekek, mi is imádjuk az édeskés ízét. Krisz ötlete volt, és ő is viszi a mi kis édesburgonya projektünket.

edesburgonya-malnavidek.jpg

Magam nem vagyok egy nagy újító, szeretem a jól bevált dolgokat, de legalább a férjem ennek teljes ellentéte, szívesen kísérletezik, így vágunk most bele az édesburgonya palánta nevelésbe is. Hetekkel ezelőtt kezdte, mára pedig már a palántaföldben erősödnek az édesburgonya hajtások. De nézzük is, hogy nevelhetünk édesburgonya palántát:

edesburgonya-hajtasa-ultetes-malnavidek.jpg

Így nevelj édesburgonya palántát

Kell egy-két közepes méretű édesburgonya. Ezeket állítsd vízbe. Ezt úgy a legegyszerűbb, ha hurkapálcikával megszúrva befőttes üvegbe helyezed őket. Most nincs más dolgunk, mint várni, hogy kis hajtások jelenjenek meg a növényen. Ha már elég erősnek látod a hajtásokat, azokat egy éles szikével, késsel vágd le a növényről, és jól előkészített porhanyós, nedves palántaföldbe ültesd el. 

edesburgonya-palantazas-malnavidek.jpg

Most ismét nincs más dolgunk, mint türelmesen várni, hogy ezek a kis hajtások megerősödjenek, gyökeret eresszenek, majd hét-nyolc levelet hozzanak. Ha ez megvan, akkor szárastul fel kell vágni a növényt, és ismét visszaültetni egyesével a palántaföldbe. Amikor megnőnek, és megerősödnek, május második hetében pedig, mehetnek ki a kertbe. 

edesburgonya-palanta-malnavidek.jpg

Remélem kedvet kaptatok hozzá. A továbbiakról rendszeresen beszámolok, egyelőre nálunk még a cserepekben erősödnek a kis hajtások. Végül azért egy pár szóban ismerkedjünk meg a növénnyel. Nézzük mit is lehet tudni az édesburgonyáról?

Az édesburgonya bizony nem rokona a burgonyának

Az édesburgonya vagy batáta a burgonyavirágúak rendjébe és a szulákfélék családjába tartozó növényfaj, melyet főként gyökérgumójáért termesztenek, de fiatal levelei is fogyaszthatóak. Neve ellenére rendszertanilag nem rokona a burgonyának, csak a gumói alakja hasonlít rá. Közép-Amerikában őshonos, de már az őslakosok Dél-Amerika szerte betelepítették; Európába Kolumbusz Kristóf hozta be. Spanyolországból terjedt el, eleinte mint kerti dísznövény, majd, mint haszonnövény. Magas a C-, B2-, B6-, valamint E-vitamin tartalma, gazdag olyan ásványi anyagokban mint kálium, a réz és a mangán, alacsony a zsír- és koleszterintartalma és neve ellenére cukorbetegek is fogyaszthatják. A gyökérgumó húsának színe fajtától függően lehet fehér, narancssárga, sárga, lila, rózsaszín vagy vörös is. Készítenek belőle lisztet, keményítőt és szeszes italt is. Felhasználható köretnek, süthető, főzhető, grillezhető, de akár édes süteményt is lehet készíteni belőle.

A bejegyzés trackback címe:

https://malnavidek.blog.hu/api/trackback/id/tr1816439162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

MálnaVidék

Családi kalandok, három gyerkőccel és egy málnafölddel. Kerti tippek, kreatív tartalmak, gyerekkönyv ajánlók, kirándulástippek

Friss topikok

süti beállítások módosítása