"Mert Málnatermesztés Magyarországon már nincs" - volt olvasható tavaly nyár elején a málnaszezon indulásakor. Több szakértő, több okkal magyarázta, hogy miért szűnt, illetve szűnik meg e bogyós gyümölcs termesztése hazánkban. Mint kifejtik, részben oka ennek a klímaváltozás, részben okai a hazai málnafajták. Korábban azt mondták már hazai szakértők, hogy a gombás betegségekkel jobban ellenállóbb folytontermő fajtákkal kellene helyettesíteni az ültetvényeket. De azt is írják, hogy az utóbbi évtizedekben nem is igazán történt új málnaültetvény létesítése. De beszéljenek a számok.

Itt Kosdon is igen jelentős mennyiségű málnatermesztés zajlott. A kosdi málna híres is volt. De ahogy sokakkal beszélgettem mindenki azt mondta, higgyem el, a málna már nem bírja ezt a klímát. Kedves szomszédom Laci bácsi elmesélte, hogy egykor három hektárnyi területén csak málnát termelt, és még rajta kívül sokan mások is, de mára alig maradt a faluban málnaültetvény. Az okok között említették a hőséget, mely szinte ráperzseli a gyümölcsöt a termővesszőre, és az idénymunkások hiányát. Hogy gyakorlatilag nincs, aki leszedje a málnát.

A Pest Megyei Hírlap 1985. évi áprilisi számában már akkor arról írnak, hogy: "Kosd határában egy évtizeddel ezelőtt több mint száz hektáron termett a málna. A közismerten munkaigényes ízletes gyümölcsöt akkora területen a szövetkezet dolgozói nem tudták jó minőségben leszedni. Ezért a szövetkezet vezetése a háztáji telepítések ösztönzése mellett döntött, a közös területet pedig fokozatosan csökkentette. Ma már csak huszonöt hektár a szövetkezet málnaültetvénye. A változás minőségi javulást eredményezett. A tavaly felvásárolt hétszázharminc tonna nagy részét első osztályú gyümölcsként értékesítettük. A málnát olyan gyümölcskultúrával váltottuk fel, amelyek művelés, szedése, gépiesíthető" - mondta a lapnak a főágazat vezetője.

Június eleji állapot a málnásomban. A kora tavasszal meghagyott folytontermő málnatöveken már érik a szép, nagy szemű gurulós kosdi málna

A hazai málnatermesztés a jó termelésszervezés és a fagyasztott gurulós málna iránt megnőtt kereslet hatására 1991-re érte el csúcspontját 27,8 ezer tonna éves termésmennyiséggel. Ezt követően 20 ezer tonna körül stabilizálódott, majd az ezredfordulótól nagymértékben csökkent. 2010-ben a betakarított gyümölcs mennyisége már csak 3,2 ezer tonna volt  Az árumennyiség visszaesését több tényező együttes hatása okozta. A jövedelmezőséget csökkentette az alacsony felvásárlási ár és a kézi munka drágulása. A termésbiztonságot a szélsőséges időjárás és az öntözés hiánya rontották. Az ültetvénylétesítés és a termesztéskorszerűsítés ellen hatottak az integrátor gazdaságok és hűtőházak megszűnése vagy profitváltása, a hazai málnakutatás visszaszorítása és a tőkehiány.¹

Gyümölcsösök Kosdon

Ha most végigsétálunk Kosd azon részén, ahol a gyümölcsösök találhatóak, valóban túlnyomó többségben meggy, cseresznye, szilva, és egyéb gyümölcsfákkal találkozunk. Kifejezett málnás egyre kevesebb van. A saját tapasztalatom, melyet ez alatt az egy év alatt láttam, azt mutatja, hogy a folytontermő málna erősebb, szebb, dúsabb és ellenállóbbnak tűnik, mint a málnásom másik felében lévő egyszer termő fajta. De ehhez hozzá tartozik az is, hogy igen aszályos volt az április, ugyanis nyolc hétig egy csepp eső sem esett, most június elején jelent segítséget ez az áztató eső. Meglátjuk, hogy mindez mit segít majd. Azt is hozzá tudom tenni a tapasztalataim listájához, hogy Nógrád felé autózva meseszép málna és szeder ültetvényeket látni. Ahogy utána néztem Berkenyén hűtőház is van, ami lényeges segítség a bogyós gyümölcs termesztésénél, hiszen a frissen szedett málnát a jó minőség érdekében bizony hűvösen kell tartani, hogy amíg a vevőkhöz ér megőrizze első osztályú minőségét.
Málnaültetvény Berkenye környékén, még februárban

Itt Kosdon még nem volt szerencsém találkozni Konczili Annával és férjével, Pataki István biogazdálkodóval, akik az oldalukon így írnak: "Kosd, mint a Dunakanyar más falvai is emberöltőkre visszamenőleg a bogyós gyümölcsök termelésére "szakosodott"...A falu a 70-es évektől kezdődően felvirágzott, gazdagodott, örömmel dolgoztak az emberek, mert gurulós málnájukból, gurulós forintok lettek. Ez az intenzív termelési módszer sajnos megbosszulta magát. A termékeny föld nem bírta tovább a terhelést, tartalékai elfogytak. Mára már a nagy málna és ribizli ültetvények csak itt-ott láthatóak" - fogalmaz Pataki István.

Érik a folytontermő málnám

Nagy örömmel olvastam, hogy mint biogazdálkodók semmilyen műtrágyát vagy toxikus anyagot nem használnak. Terveim szerint én sem szeretnék majd mást a gyümölcsösben, csak vegyszermentesen nevelgetni a növényeimet. Idén semmilyen permetszert nem használtam, és majd az őszi telepítés előtt szerves anyagokkal tervezem javítani a föld minőségét. Nagyon sokat kell még tanulnom, de abban bízok, hogy néhány hasznos tanácsot kaphatok majd, ami segít ebben.

Míg a szokásos és ki nem hagyható kapálás zajlik, Léna a hintában málnát eszeget, és hallgatja a szomszédos telekről ide hallatszó lovak nyerítését, és figyeli, hogy éppen mi minden történik körülötte. Ha a gyerekek is kijönnek velem a gyümölcsösbe, addig vagy Lénát szórakoztatják, vagy épp beszállnak ők is kapálni. 

Szeretném a jövőben azt is feltérképezni, hogy mik a tapasztalatok Berkenyén, és Nógrád környékén, mitől olyan szépek ott a málna ültetvények, mik az ő tapasztalataik.

 1 Málnatermesztés, Szerk.: Porpáczy Aladár, 2013, 12. o., Mezőgazdasági kiadó