Ha egy egyszerű, ám mutatós farsangi jelmez ötletet keresel, ami hamar kész van, és még saját magad is készítetted, mutatok egy ötletet. Ez a hátra vehető űrrakéta egy óra alatt elkészíthető, és nem kerül többe kétezer forintnál. A legdrágább része az akril spray, a többi gyakorlatilag filléres tétel. Egy fehér, vagy szürke felsővel, és nadrággal kész is a jelmez. Arra figyelj, hogy egyszínű legyen a kiválasztott ruha hozzá. Ha szeretnéd, akkor ezüst, vagy sötétkék színű ragasztószalaggal feldobhatod a melegítőt, mert nem hagy nyomot, de szkafander benyomását keltheti. 

Ha viszont szeretnél egy űrruhát is készíteni hozzá, nézd meg előző bejegyzésem. Itt nemcsak egy szkafander elkészítését mutatom be, hanem tippeket is olvashatsz arról miket lehet a jelmezkészítés közben mesélni az első magyar űrhajósról Farkas Bertalanról, de egy videó is van a cikkben arról, hogy meg tudd mutatni a gyerekeknek vajon mit látnak az űrhajósok az űrből.

Most viszont nézzük, mi kell az űrrakéta elkészítéséhez:

2 db másfél literes PET palack
1 db akril spray 1500 Ft
Kupakok, kábelek
piros és sárga dekorgumi 200 Ft
gumipánt 200 Ft 

Első lépésben ezüst akril spray segítségével mindent lefújunk. Ezt mindenképp kint a szabad levegőn tegyük, és használjunk alátétet. Nándi egy űrfegyvert is szeretett volna, így egy régebbi pisztolyát is ezüst színűvé varázsoltuk. Ha ezzel megvagyunk, hagyjuk száradni, majd jöhet az összeállítás. A két palackot a közepüknél vastag ragasztószalaggal tekerjük körbe. Majd a dekorgumiból vágjunk ki lángcsóvákat, és ragasztópisztoly segítségével ragasszuk be a palackok szájába.

Ezzel kész is vagyunk, már csak a gumipántok kellenek, ezeket is fel tudjuk ragasztani a ragasztópisztoly segítségével. Mint a képen is látható, mi egy kicsit továbbfejlesztettük, mert egy hungarocell alapra tettük fel a rakétákat. Nándinak így jobban tetszett. A sisak pedig a biciklis sisakból készült, amit alufóliával borítottunk be. Kész is vagyunk, indulhat a kilövés!

Hogy milyen is egy valódi kilövés? Épp kapóra jön ehhez a tavaly májusi Launch Amerika. Egy közel kilenc órás videó érhető el erről a NASA YouTube csatornáján. Tavaly tavasszal, 2020 május 30-án, az Egyesült Államok Űrkutatási Hivatala (NASA) és Elon Musk űripari magáncége (SpaceX) a SpaceX Falcon-9 rakétája, csúcsán a Crew Dragon űrhajóval, Robert Behnken és Douglas Hurley veterán űrhajósokkal sikeresen az űrbe jutott. Az Egyesült Államok űrprogramjában ez történelmi pillanatnak számít, ugyanis kilenc éve, azaz 2011 óta ez volt az első alkalom, hogy amerikai úrhajósok amerikai rakétával a Nemzetközi Űrállomásra utazzanak. Ekkor repült utoljára a NASA űrhajója, a Space Shuttle, azóta az amerikai állami űrügynökség az orosz Roszkoszmosznak fizetett, hogy a Soyuz űrkapszulákba ülhessenek az asztronautái. A Launch America névre keresztelt kilövést óriási várakozás övezte, ez a legrészletesebben dokumentált űrhajóindítás az elmúlt évtizedben. Az pedig csak tovább fokozta az izgalmakat, hogy az eredeti időpontot el kellett halasztani, a rosszra fordult floridai időjárás miatt. Tehát a Launch Amerika kilövést néztük meg a gyerekekkel, ami számukra is testközelibnek érezhető volt, ha elmeséltem, hogy ez előző tavasszal történt. Tehát nem a ködös, távoli múltban...

4:23:00- tól kezdődik a visszaszámolás:

Ahogy nézzük a Földről egyre távolodó rakétákat, és látjuk ahogy sikeresen elérték az űrt az űrhajósok, érdemes beszélgetni egy kicsit a naprendszerről. Egy remek könyvet, Farkas Róbert, Első könyvem az univerzumról című könyvét ajánlom ehhez. A 2017-ben kiadott mű alkotója a grafikusként is elismert Farkas Róbert először angol nyelven, közösségi finanszírozással valósította meg. Ez a könyv az eszes-róka sorozat első darabja, amelyet Raffai Péter ph.d., az ELTE atomfizikai tanszékének asztrofizikusa a jövő felfedezőinak ajánl. Mi nagyon szeretjük lapozgatni, ebből mutatok most meg két oldalt:

Köszönöm, hogy velünk tartottatok ebben az űrutazásban, de a témakört nem hagyjuk el, folytatjuk. Megnézzük a kötet további két részét, a fénysebességről, és a téridőről. Ehhez kapcsolódóan pedig a Mars-expedícióval fogunk foglalkozni.